- A kutatók a bél mikrobiom összetételének hatásait vizsgálták az emberek sztatinokra adott válaszára.
- Azt találták, hogy a mikrobiom összetétele befolyásolja a sztatinválaszt és az anyagcsere mértékét, például a glükózrezisztenciát.
- A kutatók azt mondják, hogy a mikrobiom összetételének és a sztatinválasznak további vizsgálata alapján személyre szabott sztatinkezelésre lehet szükség.
Az idősebb felnőttek 25-30%-a
Bár hatékonyan csökkenti az ACVD-vel összefüggő halálozások számát, hatásaik
A közelmúltban végzett tanulmányok összefüggést mutattak ki a bélmikrobióma és a sztatinhasználat, valamint a bélmikrobióma és az ACVD kockázata között.Egyéb
Annak ismerete, hogy a bélmikrobióma összetétele befolyásolja-e és hogyan befolyásolja az emberek sztatinokra adott válaszát, segíthet a kutatóknak és a klinikusoknak személyre szabni a sztatinalapú kezeléseket.
Egy közelmúltbeli tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a bélmikrobióma összetétele befolyásolja-e és hogyan befolyásolja az ember sztatinokra adott válaszát és az anyagcsere egészségét.
Azt találták, hogy a bél mikrobiom összetételének különbségei befolyásolták az emberek sztatinokra adott válaszát, valamint az anyagcsere-egészségügyi paramétereket, beleértve az inzulinrezisztenciát és a vércukorszintet.
"A szerzők nagyon lenyűgöző munkát mutatnak be, amelyek összekapcsolják a mikrobiomot a sztatin gyógyszerek hatékonyságával és toxicitásával" - mondta Dr.Sony Tuteja, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi professzora, aki nem vett részt a tanulmányban, elmondta a Medical News Today-nek.
„Ez tovább növeli azt a már amúgy is nagy mennyiségű munkát, amely a mikrobiomra mutat rá a gyógyszerválasz azon eltéréseinek magyarázatában, amelyek nem magyarázhatók a gazdaszervezet genetikájával” – tette hozzá.
Az új tanulmány a folyóiratban jelent meg
Statisztikai modellek
A tanulmányhoz a kutatók statisztikai modelleket építettek fel az Arivale kohorsz vizsgálat 1848 résztvevőjének adataiból.
Az adatok között szerepelt a székletminták mikrobiomösszetétele és a vérminták plazma metabolitszintje.A kutatók genomikai és demográfiai adatokat is felhasználtak.
Az európai MetaCardis kohorszból származó 991 személy adatait is felhasználták modelljük validálásához.
A sztatinok működnek
A kutatók először azt próbálták kideríteni, hogy a HMG-szintek összefüggésbe hozhatók-e a sztatinhasználattal.Azt találták, hogy a HMG-szint pozitívan korrelál a sztatinhasználattal, és fordítottan korrelál az LDL-koleszterinnel.
Ez azt jelenti, írták, hogy a HMG-szint jelezheti, hogy a sztatinok milyen mértékben gátolják a célenzimüket.Tehát a vér HMG szintjét használták a sztatinhasználat reprezentálására.
Elemzésükben a kutatók azt találták, hogy a változatosabb mikrobiomákkal rendelkező emberek alacsonyabb HMG-szintet mutattak, ami csökkent sztatinválaszra utal.
A további elemzések kimutatták, hogy a Bacteroides által dominált bélmikrobiómával rendelkező egyéneknél volt a legerősebb célpont hatás – beleértve a magas plazma HMG- és alacsony LDL-koleszterinszintet.
Ugyanakkor a glükózszint és az inzulinrezisztencia alapján mérve is náluk volt a legnagyobb anyagcserezavar.
Eközben a Ruminococcaceae-ben dominált bélmikrobiómákkal rendelkező emberek egyértelmű LDL-csökkentő választ mutattak metabolikus zavarok nélkül.
A kutatók azt sugallják, hogy ez a mikrobiomkompozíciótípus előnyös lehet a sztatinterápiában metabolikus szövődmények nélkül.
Mögöttes mechanizmusok
Az eredmények magyarázatára a kutatók megjegyezték, hogy a Rum. A baktériumok olyan baktériumfajokban gazdagok, amelyek pufferként szolgálhatnak a célon kívüli metabolikus hatásokkal szemben.
Azt is megjegyzik, hogy a rumban található baktériumfajok. a mikrobiomák alacsonyabb sebességgel metabolizálják a sztatinokat és más vényköteles gyógyszereket, mint más mikrobiomkészítmények, ami megmagyarázhatja a sztatinok használatából eredő metabolikus problémákkal szembeni ellenállásukat.
Ezzel szemben a Bacteriodes baktériumok metabolizálják a sztatinokat, ami potenciálisan megmagyarázza a sztatinok használatának metabolikus hatásait a Bacteriodes által dominált mikrobiomokban.
Ehhez hozzátéve, hogy dr.Sean Gibbons, a Washingtoni Kutatási Alapítvány kiváló kutatója és az Institute for Systems Biology adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője elmondta az MNT-nek:
„A sztatinválaszok és a metagenomokban lévő nyálkabontó gének között is találtunk összefüggést, vagyis a nagyobb nyálkabontó kapacitás intenzívebb sztatinválaszokkal jár együtt, ami összhangban van a jelenlegi preprintekkel.”
„Végül bizonyíték van arra, hogy a bakteriális epesav-anyagcsere befolyásolja a szervezet koleszterinszintjét
Dr.Tuteja azt is megjegyezte: "A mikrobiális eredetű metabolitok, például az epesavak versenyezhetnek a gazdaszervezet gyógyszerfelvétel-transzportereivel, amelyek korlátozzák a sztatinok májba jutó mennyiségét."
"A sztatinok megváltoztatják a mikrobiom összetételét, és különösen azokat a baktériumokat, amelyek képesek az epesavakat metabolizálni, megváltoztatva az epesavkészletet, ami befolyásolja a koleszterin bioszintézisét" - folytatta.
Dr.Oluf Pedersen, a dán Koppenhágai Egyetem emberi anyagcsere professzora hozzátette, hogy a mögöttes molekuláris mechanizmusok továbbra is ismeretlenek.
Mindazonáltal megjegyezte, hogy a sztatinválaszban az egyének közötti eltérések adódhatnak, mivel a különböző mikrobiom-összetételek eltérően befolyásolják a máj glükóz- és koleszterinszintézisét.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobiom összetétele a genetikai markerektől függetlenül befolyásolja az emberek sztatinokra adott válaszát.Hozzáteszik, hogy a bél mikrobiomának további nyomon követése segíthet a precíziós sztatinkezelésben.
A tanulmányi korlátok
Amikor a tanulmány korlátairól kérdezték, Dr.Tuteja elmagyarázta:
„A fő korlát a keresztmetszeti kialakítás. Prospektív, intervenciós vizsgálatokra lesz szükség a hatás irányultságának meghatározásához.”
„A szerzők két leíró megfigyelési tanulmány adatait mutatják be, és nem tudják megmondani, hogy van-e ok-okozati összefüggés. Ennek megoldásához hosszú távú intervenciós vizsgálatokra van szükség, [beleértve a bélmikrobióma részletes elemzését] a sztatinbevitel előtt és után [a szénhidrát- és lipidanyagcsere gondos mérése mellett]” – tette hozzá dr.Pedersen.
