- A kutatók szerint a súlyos mentális betegségben szenvedőknél nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának és elhalálozásának.
- Megjegyzik, hogy az olyan mentális betegségekben szenvedőknél, mint a bipoláris zavar és a skizofrénia, nagyobb arányban dohányoznak, és más életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak a szív egészségének romlásához.
- Szakértők szerint a mentálhigiénés szakembereknek és a kardiológusoknak együtt kell működniük ebben a kérdésben.
Több mint 100 tanulmány áttekintése szerint a súlyos mentális betegségben szenvedők nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki és halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben (CVD), mint azok, akiknek nincs mentális egészségügyi problémájuk.
A kutatók 108 korábbi tanulmányt tekintettek át, több mint 30 millió résztvevővel a magas jövedelmű országokban.A résztvevőknél 16 és 65 év közötti mentális betegséget diagnosztizáltak.
A tanulmány szerzői azt mondják, hogy a súlyos mentális betegségek, köztük a bipoláris zavar, a skizofrénia és a súlyos depressziós rendellenességek, összefüggenek a szív- és érrendszeri betegségekkel.Azt mondták, ez az egyesület az 1970-es évek óta növekedett.
Arról is beszámolnak, hogy „a skizofréniában szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a bipoláris zavarban szenvedők, de az eltérések a súlyos mentális betegségek minden típusa, valamint az agyi érrendszeri és szívbetegségek okozta mortalitás tekintetében is fennállnak”.
A kutatók megjegyezték, hogy itt életmód és más tényezők is szerepet játszhatnak.
„A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálásának megnövekedett relatív kockázata az utóbbi évtizedekben a [súlyos mentális betegségben szenvedők] és az általános népesség dohányzási gyakoriságának eltéréséből vagy az antipszichotikumok fokozott használatából fakadhat. Az 1990-es évek óta bekövetkezett változások hozzávetőlegesen egybeesnek az újabb, második generációs antipszichotikumok megjelenésével, amelyekről ismert, hogy rosszabb az anyagcsere hatásai” – mondják a szerzők.
Összetett kapcsolat
szerint a
A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a leggyakoribb halálokot a súlyos mentális betegségben, különösen a skizofréniában szenvedőknél.
Az új tanulmány kutatói arról számoltak be, hogy a skizofréniában, bipoláris zavarban, major depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz-zavarban szenvedőknél magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya.
"A jelenlegi tanulmány megfigyeléses jellege alapján csak a szív- és érrendszeri betegségek és a súlyos mentális betegségek közötti összefüggést írhatunk le, ok-okozati összefüggést nem."Dr.Michael Chan, a dél-kaliforniai kardiológus elmondta a Healthline-nak. "A szívbetegséghez vezető kockázati tényezők közül azonban sok is hozzájárulhat a mentális betegségekhez, mint például a dohányzás, a kábítószer-használat, a helytelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód."
Az is lehetséges, hogy a dohányzáson és a gyógyszereken kívül más összefüggések is vannak.
A kutatók arról számoltak be, hogy úgy tűnik, hogy gyakori biológiai, viselkedési, pszichoszociális és genetikai tényezők jelen vannak mind a mentális betegségekben, mind a szív-anyagcsere-betegségekben.
Néhány fiziológiai közös jellemző:
- Az autonóm idegrendszer diszfunkciója.
- Emelkedett kortizolszint.
- Gyulladás.
- Magasabb C-reaktív fehérjék szintje.
- Fokozott vérlemezke-reaktivitás.
Genetikai összefüggések is lehetnek a szívbetegségek és a mentális egészségi rendellenességek között.
A kutatók azt találták, hogy a két állapot közötti kapcsolat még bonyolultabb, mivel a mentális betegségek gyakoriak a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél.
A depresszió körülbelül négyszer gyakoribb a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél, mint az általános populációban.
Mit tehetnek a kardiológusok?
A szív- és érrendszeri betegségek és a mentális betegségek közötti szoros kapcsolat miatt a mentális betegségben szenvedőket hasznos lehet kardiológushoz irányítani – mondják a szakértők, különösen azoknak, akik gyógyszerszedés közben híznak.
"Az alapellátó orvosok több mint képesek segíteni azoknak a betegeknek, akiknél súlygyarapodás alakul ki, akár az egészségtelen életvitel, akár a gyógyszerek hatására" - mondta Chan. "Ha a súlygyarapodást nem lehet szabályozni, akkor ésszerű lehet konzultálni a páciens elsődleges mentális egészségügyi szakemberével olyan alternatív kezelési lehetőségekről, amelyek esetleg nem járnak ugyanazzal a súlygyarapodási mellékhatással."
Azonban Dr.Jim Liu, az Ohio Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának kardiológusa úgy véli, „hasznos lenne, ha ezeket a betegeket kardiológus értékelné. A súlygyarapodás más szív- és érrendszeri kockázati tényezők kialakulásával is összefüggésbe hozható, mint például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.
A szívbetegség kezelése a mentális betegségek csökkentésében is segíthet, mondta.
„Ugyanezek az életmódbeli intézkedések a mentális egészséget is segítik. Például a gyümölcsökből, zöldségekből, egészséges zsírokból és teljes kiőrlésű gabonákból álló, szív-egészséges étrendről kimutatták, hogy segít a szorongásban és a depresszióban.”– mondta Liu a Healthline-nak. "A rendszeres testmozgás kulcsfontosságú eleme a szív- és érrendszeri egészség megőrzésének, de hozzájárul az érzelmi jólét javításához és csökkenti a mentális betegségek arányát is."
