Sok fatüzelésű kályhát használó ember nincs tisztában a beltéri levegőszennyezés okozta egészségügyi kockázatokkal, különösen a gyermekek és az idősebb felnőttek esetében.A háztartási fűtés tisztább, biztonságosabb formái már elérhetők, amelyek az üvegházhatást okozó gázok alacsonyabb kibocsátását biztosítják.
A fatüzelésű kályha vidám fénye meghitt hangulatot teremt a hideg téli éjszakákon, de a fatüzelésű égők esztétikai vonzereje nagy árat jelent az emberi egészség szempontjából.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) arra figyelmeztet, hogy a fafüst nagymértékben felelős a téli hónapok rossz levegőminőségéért az Egyesült Államok számos lakóövezetében.
A fa elégetése amellett, hogy mérgező gázokat, például nitrogén-oxidokat és szén-monoxidot termel, apró, szilárd részecskéket is termel.
"A részecskeszennyezés különösen veszélyes, mert ezek a részecskék olyan aprók, hogy mélyen bejuthatnak a tüdőbe, irritációt és gyulladást okozva" - mondta Dr.John M.James, az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány szakorvosa és szóvivője.
"Az azonnali expozíció köhögést, sípoló légzést, légszomjat, mellkasi szorító érzést és asztmás rohamokat okozhat" - mondta a Medical News Today-nek.
"A krónikus expozíció a tüdőfunkció általános csökkenéséhez és krónikus hörghuruthoz vezethet" - tette hozzá.
Az EPA szerint a részecskék (PM) szívrohamot, stroke-ot, szabálytalan szívritmust és szívelégtelenséget is okozhatnak, különösen azoknál az embereknél, akiknél már nagy a kockázata ezeknek az állapotoknak.
"A fafüst irritálhatja a tüdőt, gyulladást okozhat, befolyásolhatja az immunrendszert, és hajlamosabbá teheti a tüdőfertőzésekre, beleértve a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2-t is."
- Környezetvédelmi Ügynökség
Minél kisebbek a részecskék, annál könnyebben jutnak át a tüdőből a véráramba és az egész testbe.
A legkárosabb részecskék ezért 2,5 mikrométernél (ezred milliméter) átmérőjűek, és PM2,5 néven ismertek.
A hazai fatüzelés mellett a PM2,5 egyéb forrásai közé tartoznak az erőművek, a gépjárművek motorjai és a gumiabroncsok, amint azok elhasználódnak.
Többféle egészségügyi hatás
A részecskék a tüdőben, a szívben, az agyban és más szervekben helyezkednek el, ahol súlyos egészségkárosodást okozhatnak, különösen a veszélyeztetett egyének esetében, mint például a gyermekek, az idősebb felnőttek és a már meglévő betegségekben szenvedők.
A British Lung Foundation szerint a PM2.5 krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) és tüdőrákot okozhat.A PM2.5-expozíció és a cukorbetegség, valamint az olyan agyi betegségek, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór között is összefüggés lehet.
Alacsony születési súlyt találtak olyan anyák csecsemőinél is, akik terhesség alatt PM2.5-nek voltak kitéve.
Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a PM2.5 fokozott expozíciója gyengébb érvelési és problémamegoldó képességekkel, valamint a szorongás és a depresszió magasabb kockázatával is összefüggésbe hozható.
Az EPA jelentése szerint a beltéri PM-szintek meghaladhatják a kültéri értékeket.A források közé tartozik bármilyen égés, a cigarettázástól, a főzéstől és a gyertyáktól a nyitott kandallókig, a fatüzelésű kályhákig és a nem szellőző gáz- vagy kerozinfűtőkig.
A fa viszonylag olcsó tüzelőanyag, ezért különösen vonzó módja a lakások fűtésének, amikor az olaj- és gázárak szárnyalnak.
A fakályhák esztétikai megjelenésük miatt is népszerűvé váltak az elmúlt években.Mindazonáltal ezek a részecskék fő forrásai, beltéren és kültéren egyaránt.
Egy közelmúltbeli felülvizsgálat megállapította, hogy a nyílt tüzek termelik a legtöbb részecskét minden egyes fűtési egységnél, ezt követik csökkenő sorrendben a többtüzelésű kályhák, majd a fapelletet égető kályhák.
Egy 2020-ban készült tanulmány megállapította, hogy a PM2,5 beltéri szintje háromszor akkora volt azokban a háztartásokban, amelyek fatüzelésű kályhát használnak, mint azokban, ahol nem.A kutatás azt sugallta, hogy a tűzhely ajtajának kinyitása több tüzelőanyag hozzáadására a beltéri részecskeszint megugrását okozta.
A szennyezés főbb tényezői
Az olaj- és gázkazánok is termelnek részecskéket, de meglepő lehet, hogy a kályhákban és nyílt tüzekben történő fatüzelés teljes mértékben hozzájárul a teljes részecskeszennyezéshez.
Az Egyesült Királyságban például egy kormányjelentés becslése szerint 2020-ban a háztartási tüzelésből származó PM2,5-kibocsátás 70%-át a fa tüzelőanyagként történő felhasználása tette ki.
Az ebből a forrásból származó PM2,5-kibocsátás 35%-kal nőtt 2010 és 2020 között, és elérte a teljes PM2,5-kibocsátás 17%-át.
Ez arra utal, hogy 2020-ban az Egyesült Királyság otthonaiban a fatüzelés több részecskeszennyezést okozott, mint az összes közúti forgalom, amely a PM2,5-szennyezés 13%-át tette ki.
A fakályhák népszerű módja a lakások fűtésének a vidéki területeken, ahol magas szintű beltéri és kültéri részecskeszennyezést okozhatnak.Az alacsony jövedelmű közösségek különösen sérülékenyek lehetnek.
An
Azokban a háztartásokban, amelyek a közelmúltban nem takarították ki a kéményüket, illetve azokban, amelyek nem használtak jó minőségű kályhákat, lényegesen magasabb volt a beltéri PM2,5 szint.
A beltéri levegőszennyezés minimalizálása érdekében az EPA azt javasolja az embereknek, hogy:
- Kerülje a nem szellőző kályhák, kandallók vagy tüzelőanyag-tüzelésű helyiségfűtők beltéri használatát.
- Válasszon olyan fatüzelésű kályhát, amely megfelel az EPA kibocsátási szabványoknak, és ügyeljen arra, hogy az ajtó szorosan illeszkedjen.
- A kályhákban és kandallókban megfelelő tüzelőanyagot használjon, például jól fűszerezett, száraz fát.
Szennyezésmentes fatüzelésű égető azonban nem létezik.
"Még a legjobban megtervezett és legjobban üzemeltetett fatüzelésű (vagy kompozit fatüzelésű) kályha is szennyezi a levegőt" - mondta Kevin M.Stewart, az American Lung Association környezet-egészségügyi érdekképviseleti és közpolitikai igazgatója.
"Még ha ideális a kipufogógáz légtelenítése, és minden égéstermék a kültéri levegőbe kerül, ezek a kibocsátások gyakran a kibocsátó lakóhely közvetlen közelében maradnak, és gyakran előfordul, hogy ezen kibocsátások egy része visszakerül a levegőbe. levegőt juttatnak be a lakásba” – mondta az MNT-nek.
Kiemelte, hogy a kályhából kiengedett szennyező anyagok a szomszédos lakásokba is bejuthatnak.
Piszkosabb, mint egy teherautó
Még a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kályhák is nagyobb szennyeződést okozhatnak a kültéri levegőben, mint egy teherautó.
A kutatók például azt találták, hogy – azonos energiateljesítmény mellett – az Európai Unió 2022-es EcoDesign szabványának megfelelő fatüzelők 750-szer annyi PM2,5-öt termeltek, mint egy nehéz tehergépjármű.
A tudósok a beltéri részecskeszennyezés megugrására is figyelmeztetnek, amikor valaki kinyitja a kályha ajtaját, hogy több tüzelőanyagot töltsön be.
A pellet kazánok ezt a problémát elkerülik, mert zárt, automata rendszerrel táplálják be a pelletet a kemencébe.
Ezenkívül rendkívül hatékonyak és alacsony részecske-kibocsátásúak.Ezenkívül az üzemanyaguk fenntartható, mert hulladékfából készül.
Hátránya, hogy a pellet kazánok drágák, gyakori karbantartást és nagy tárolóhelyet igényelnek a pellet számára.
Az EPA fatüzelésű kályhák károsanyag-kibocsátásának minimalizálására vonatkozó ajánlásai mellett (lásd fent) Dr.James, az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány munkatársa további tanácsokat ad:
„[M]győződjön meg arról, hogy a fatüzelésű kályha használatának területe megfelelően felszerelt […] Ez magában foglalja a minőségi levegőszűrő berendezést, a füstjelzők karbantartását, a szén-monoxid-érzékelő felszerelését, a tűzoltó készülék kéznél tartását és megfelelő működési állapotát és minden gyúlékony dolgot tartson távol a tűzhelytől."
A hőszivattyúk ígérete
A jó hír az, hogy most már elérhető a csúcstechnológiás alternatíva bármilyen tüzelőanyag elégetésére.Hőszivattyúként ismert, nem termel közvetlen szennyezést vagy üvegházhatású gázok kibocsátását.
A hőszivattyú felfogja és koncentrálja a hőt a házon kívül – akár a szabad levegőből, akár a föld alól –, és beltérbe juttatja.
A hűtőszekrényhez vagy a légkondicionáló egységhez hasonlóan elektromos áramot használ felváltva párologtatja és kondenzálja a hűtőközeget.
A hűtőközeg hőt vesz fel a légkörből vagy a talajból, amikor elpárolog, majd a hőt beltérben engedi el, miközben folyadékká kondenzálódik.
A szivattyú ugyanannyi hőteljesítményhez kevesebb áramot használ fel, mint egy hagyományos elektromos fűtőberendezés, például egy ventilátoros fűtés.
A telepítési költségek azonban a legtöbb hőszivattyú esetében hátrányt jelentenek.Az újabb, „magas hőmérsékletű” kialakítások azonban képesek csökkenteni ezeket a költségeket.
A hagyományos, „alacsony hőmérsékletű” hőszivattyúk a leghatékonyabban 35-45°C körül működnek, szemben a gáz- vagy olajtüzelésű központi fűtési rendszer 60-80°C-os hőmérsékletével.
Az egyik ilyen szivattyú beszerelése tehát további otthoni szigetelést és a központi fűtési rendszer felújítását vonja maga után a radiátorok felületének növelése vagy padlófűtés beépítése érdekében.
Az újabb, magas hőmérsékletű szivattyúk azonban 60-80°C-os hőmérsékletet is képesek szállítani.Tehát elméletileg beépíthetők egy meglévő központi fűtési rendszerbe.
Ezek a szivattyúk, például a svéd Vattenfall cég által gyártottak, a hagyományos hűtőközeg helyett szén-dioxid vagy propán használatával emelik a hőmérsékletet.A hő tárolására vagy „pufferelésére” egy nagy beltéri víztartályt is használnak.
„A hőszivattyú alapvetően CO-t használ2nem pedig szintetikus termék, mint sok hagyományos hőszivattyú” – magyarázta Emily Faull, a Vattenfall szóvivője.
„Van egy puffer (egy óriási víztartály), amely meleg vizet és fűtést is ellát a házba” – tette hozzá.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a magas hőmérsékletű hőszivattyúk több áramot fogyasztanak, mint a hagyományos típusok, ami növeli működési költségeiket.
Egyéb tiszta alternatívák
A biomassza és a fosszilis tüzelőanyagok másik tiszta alternatívája a hidrogén, amely égésekor nem termel üvegházhatású gázokat vagy részecskéket.
Kutatások és korai kísérletek folynak a hidrogén mint alternatív tüzelőanyag-forrás biztonságának vizsgálatára az otthonok fűtésében.
Mindeközben az egyik leggyorsabban fejlődő technológia a „távfűtés”, amely magában foglalja a gyárakból, hulladékégetőkből vagy a föld alatti hővezetést ("geotermikus" hő) az otthonokba.
Ez jól működik a nagy népsűrűségű területeken, például a városokban, de kevésbé jól a vidéki területeken.
Sok kutatás és beruházás áll még előttünk, de az ilyen technológiák mindenki számára előnyösek az éghajlatváltozás kezelésében és a közegészségügy javításában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a beltéri levegőszennyezés jelenleg évente 3,8 millió korai halálesetet okoz.
Tehát bár nem biztos, hogy esztétikai vonzereje van, mint egy fatüzelésű kályha vagy nyílt tűznek, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtés több millió életet menthet meg világszerte az elkövetkező évtizedekben.
